Battonya, Római Katolikus Egyházközség

Római Katolikus Plébánia

Plébániatemplomunk

csik6

Istentiszteletek rendje

Magunkról

Intézményeink

Lelkiségi csoportjaink

Történetünk

Templomunk

Kiadványaink

Galéria

Hírek - Linkek

A battonyai Szentháromság plébániatemplom

(„…falusi katedrális…”)

 

Az önálló battonyai katolikus egyházközséget 1810-ben alapította remetei Kőszeghy László csanádi püspök. A Battonyán élő katolikus hívek lelkipásztori ellátását a szomszédos Tornya plébánosa végezte 1810-ig. Az alapítás után nem sokkal, 1814-ben elkezdődött az első templom felépítése is, amelyet 1818. január 14-én szenteltek fel a Szentháromság tiszteletére. Ez a templom klasszicista stílusban épült, 37 méter hosszú, 15 méter széles volt, a belmagassága 19 méter, s eredetileg zsindellyel fedték be.

A rohamosan növekvő számú battonyai katolikus hívek már a XIX. század végére igényeltek volna egy nagyobb befogadó képességű templomot, de ennek anyagi feltételei nem voltak meg, bár 1898-ban készült is egy építészeti terv, egy egyhajós, egytornyú, neoromán stílusú templomról.1933-ban került haza szülővárosába plébánosnak Klivényi Lajos, aki már lelkipásztorkodása első évében elindította a templom bővítését. Ebben nagy segítségére volt Dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök, aki teljesen mellé állt a tervek megvalósításában. Az anyagi alapokat a néhai leleszi Vincze Mihály-Virág Katalin földbirtokos pár alapítványa és a templompénztár 45000 pengős megtakarítása képezte.

1935 vízkeresztjén megalakult az egyházközségben egy Templomépítési Egyesület, amelynek 40 alapító tag mellett fél év múlva már 500 rendes tagja volt.

 Szőts Imre budapesti műépítészt bízták meg a tervek elkészítésével. Eredetileg 25 méter hosszan és 15 méter szélességben egy kereszthajó hozzáépítésével kívánták megnövelni a befogadóképességet, mintegy 5000 főre. Versenytárgyalás során a szegedi „Kiss és Méder” építési vállalkozóval kötöttek szerződést. Azonban az építkezések közben jelentősen módosítottak a terveken, mert kiderült, hogy a főhajó mennyezete és boltívei repedezettek-főképpen az 1913. április 5-i nagy templomi tűzvész során sérült meg-, ezért azt lebontották. Ezt követően Pozsonyi Zoltán szegedi műépítészt kérték fel a további tervek elkészítésével és kivitelezésével, amely végleges megvalósítást nyert, s amely mai építészeti és esztétikai megjelenésében látható, neobarokk stílusban, ugyancsak a Szentháromság tiszteletére. 

Még mielőtt a templom elkészült volna, 1935-ben a Battonya-Tompapusztán született Molnár-C. Pál festőművész megfestette a főoltár-képet. (Molnár-C. Pál emléktáblája a keleti torony keleti oldalán látható, Fekete Géza szobrászművész, a Művészt ábrázoló reliefjével.)

1936-ban bontották le a régi klasszicista templom tornyát és kezdték el építeni helyette a két tornyot 32 méter magasságig. (Anyagiak hiánya, majd a II. világháború kitörése miatt azóta sem készült el a két  neobarokk toronysüveg.) A templom hossza 50 méter lett.

A templom véglegesen 1938-ban készült el, de az ünnepélyes felszentelést csak 1939.június 4-én végezte el Dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök. A konszekrálásnak ma is látható emlékei az oszlopokon kiképzett 12 kis márványkereszt.

Ha megállunk az impozáns megjelenésű plébániatemplom főbejárata előtt (1964-ben, a felszentelés 25 éves jubileumán Csanád Béla, az Új Ember katolikus hetilap szerkesztője  találóan „falusi katedrális”-nak nevezte), balra egy mindennapi bejárati ajtón is betérhetünk a templomba, szimmetrikusan jobb oldalon pedig egy torony alatti kriptába vezet le az ajtó (itt nyugszik a templomépítő főpap, Klivényi Lajos prépost-plébános is). A két torony alatti homlokzati részen egy-egy szoborfülkében balról Szent Péter apostol, jobbról Szent Pál apostol nagyméretű kőszobra áll. A főbejárat fölött a „Tékozló fiú megtér atyjához” evangéliumi jelenet domborműve látható, fölötte Jézus Szíve reliefje. Ha belépünk a templomba, először a napközben zárva tartó díszráccsal lezárt előtérben állunk meg. A díszrácsot Barth Ferenc iparművész tervei alapján Tiszai László battonyai iparosmester készítette, ugyanígy a templomban látható összes kovácsoltvas díszeket is.

A bejárattól balra eső falon Assisi szent Ferenc majolika reliefje van elhelyezve, készítője Nagy Kovács Mária szobrászművész. Alatta látható egy felújított régi sírkövön a Battonyáról elszármazott papok névsora. A főbejárat melletti falon van Verba Imre szobrászművész emléktáblája, Klivényi Lajos prépost emlékére. Itt az előtérben áll 2 nagyméretű mészkő-bronz szenteltvíztartó. A bal oldali belső homlokzaton látható Vinczellér Imre festőművész Szent Júdás-Tádé apostolt ábrázoló olajképe, jobb oldalon pedig Angyal Júlia festőművész a Három Napkeleti bölcsnek utat mutató angyal képe. Ugyanitt, a kripta fölötti raktárba vezető ajtó fölött áll egy fehér carrarai márványtábla, a battonyai illetőségű Horthy Miklósné Purgly Magdolna, Magyarország egykori kormányzónéja és családja emlékére. Az ajtó melletti falfelületen helyezték el az 1903-ban készült és egykor a régi templom előtt álló, majd lebontott Szentháromság-szoborcsoport bekeretezett, színes eredeti tervrajzát.

A díszrács elhagyása után a mívesen elkészített 28 - 28 templomi ülőpad között menjünk egyenesen a szentélybe. Középen a fehér ruskicai márványból faragott és sárga-zöld spanyol márvánnyal díszített pompás főoltárt láthatjuk, amely Barth Ferenc iparművész tervei alapján készült. A szentségház (tabernákulum) ajtaja 4 kg ezüstből és 800 gramm aranyból készült, Krisztus Királyt ábrázolja főpapi jelvényekkel, körülötte a hét szentség szimbólumaival. Amikor Klivényi prépost úr meghirdette a templomépítést, a hívek 154 darab aranytárgyat és 660 darab ezüsttárgyat ajánlottak fel a szentségház és a főoltár díszítésére. Az aranytárgyak között volt sok első világháborús hadiözvegy jegygyűrűje is. A tabernákulum fölötti baldachin alatt míves feszület látható. A tabernákulum két oldalán Karl Ferenc József szobrászművész az Utolsó vacsora és a Golgota jelenetét ábrázoló bronz reliefje van elhelyezve. Előtte két oldalon 3-3 nagyméretű bronz gyertyatartó.

A főoltár mögött szárnyasoltár-szerűen elhelyezett három nagyméretű olajfestmény látható, Molnár-C.Pál festőművész a Szentháromságot és az Angyali üdvözlet jelenetét ábrázoló képei. A középső képen a Szentháromságot szokásos képzőművészeti szimbólumokkal ábrázolja a Művész, a földgömb felett idős úrként, kezében az uralkodói jogarral az Atyát, fiatalemberként, kezében a megváltó kereszttel a Fiút, s fölöttük galamb képében a Szentlelket. Áldóan tekintenek a földgömbbe nyúló battonyai templomtornyokra, amelyet a tervezett, de azóta is hiányos barokk toronysisakokkal ábrázol a Művész. (Molnár-C. Pál ezért Battonya díszpolgári címét és a pápától „Pro Ecclesia et Pontifice” kitüntetést kapott.) A főoltárképet Barth Ferenc iparművész vörös és szürke márványból készült pompás, klasszicista oltárépítménye keretezi.

Ha szemben állunk a főoltárral, majd elindulunk jobbra, a szentélyfal nyugati oldalán Szent Mihály főangyal mázas-majolika domborművét láthatjuk, a vele szembeni oldalon Alexandriai Szent Katalin reliefjét. Mindkettőt Nagy Kovács Mária szobrászművész készítette az 1950-es években, az egykori jótevők, leleszi Vincze Mihály és Virág Katalin földbirtokos házaspár emlékére. A Szent Mihály-relief alatti ablakmélyedésben 2010-ben helyezték el Duschanek János kortárs festőművész hála-táblaképét, amely a battonyai egyházközség 200 évvel korábbi alapításának ünnepi eseményét jeleníti meg.

A szentély piszkei vörös márványból készült padozatát és a carrarai fehér márvány szembemiséző oltárt, ambóval és húsvéti gyertyatartó állvánnyal 1977-ben készíttették. 

A szentély-záró apszis nyugati íve alatt van elhelyezve a Barth Ferenc tervezte keresztelőkút fehér carrarai márványból, fölötte ugyancsak márványkeretben  Duschanek János Keresztelő szent Jánost ábrázoló festményével.                                 

A templomi padok jórészt 1938-ban készültek el, ugyancsak Barth Ferenc tervei alapján, Radics István hódmezővásárhelyi asztalosmester művészi munkájaként. Először 24, majd 32 pad készült el tölgyfából.   A jobb oldali kereszthajó déli oldalán Szűz Mária oltára áll. Az oltárt Barth Ferenc tervezte, a Mária-szobrot fehér carrarai márványból Nagy Kovács Mária alkotta 1944-ben. Ugyancsak a szobrászművésznő alkotásai a mázas majolika stáció-sorozat 14 reliefje, amelyeket 1946-ban készített és a hódmezővásárhelyi majolika-gyárban égettek ki. A Mária oltár fölötti falfelületen 2008-ban lett elhelyezve Duschanek János festőművész Szent Ráfael főangyalt és Tóbiást ábrázoló nagyméretű festménye, amelyet egy battonyai hívő ajándékozott a templomnak.

A Mária-oltár jobboldali szegletében áll Assisi Szent Ferenc haraszti mészkő szobra, Vágó Gábor szobrász alkotása. E mellett nyílik a kereszthajó nyugati tájolású bejárati ajtaja.

A keleti kereszthajó déli oldalában áll Jézus Szíve mellékoltára. Terveit Barth Ferenc készítette, Jézus Szíve szobrát piszkei vörös márványból Nagy Kovács Mária szobrászművész alkotta 1944-ben. Az oltár fölött 2006-ban helyezték el a temetői kápolna egykori oltárképét, amely Szent Mihály főangyalt ábrázolja. Az értékes késő-klasszicista képet (1850 körül festették) Gyarmati András festőrestaurátor mívesen restaurálta. A mellékoltár baloldali szegletében áll Xavéri szent Ferenc haraszti mészkő szobra, Vágó Gábor szobrásztól. E mellett nyílik a kereszthajó keleti tájolású bejárati ajtaja.

A templomhajó jobb és baloldalán van elhelyezve két-két mellékoltár, jobboldalon Szent József és Lisieux-i Szent Teréz, baloldalon Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása és Páduai Szent Antal oltára, a fölöttük lévő szoborfülkékben a szentek haraszti mészkőből készült szobraival. Ezeket Bakonyi Viktor szobrászművész alkotta. A Szent József-oltáron áll Szent Pio atya nagyméretű, különleges fotó-technikával készült portréja, a Szent ruha-ereklyéjével ékesítve. A Szent József-oltártól kissé balra látható Szent Rita kisméretű olajfestménye, Feszty Masa alkotása. A Szent Teréz szoborfülke alatt, kissé balra egy posztamensen áll a Tirolból származó festett fa Piéta-szobor, amely a temetői kápolnából került be mostani helyére.

A főbejárat felé haladva jobb és baloldalon a falak mentén három gyóntatószék van elhelyezve, Barth Ferenc tervei alapján készítette Mák Mátyás battonyai asztalosmester.

A jobboldali gyóntatószékek fölötti falon Nepomuki Szent János mázas-majolika domborműve látható, Nagy Kovács Mária alkotása, mellette jobbról egy valószínűleg Itáliai mesternek, a XVII. században készült olajképe látható, Mária a kis Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal. A képet Elezsánszky Kázmér egykori főszolgabíró ajándékozta a templomnak. Hasonló méretben készült el a baloldali olajkép 1950-ben, amely Szent Filoménát ábrázolja, Molnár-C. Pál alkotása. A bal oldali gyóntatószék fölött középen Szent Anna mázas majolika reliefje látható, Nagy Kovács Mária alkotása, mellette jobbról Molnár-C. Pál Szent Goretti Mária olajfestménye, balról Vinczellér Imre festőművész „Angyalok zenélnek az Úrnak” c. képe látható. A gyóntatószék mellett készült el 2012-ben terméskőből a lourdes-i barlang. Ebben helyezték el a 19. század végéről származó tiroli manufaktúrában készült nagyméretű Mária-szobrot, mellette az ugyancsak tiroli fafaragású restaurált Szent Bernadett-szobrot.

Ha visszatérünk a szentélyhez, a kereszthajók és a főhajó 4-4 nagyméretű színes üvegablakában gyönyörködhetünk. Mindegyiket Barth Ferenc tervei alapján a budapesti Palka József budapesti üvegfestő mester cége készítette 1938 – 1948 között. A jobboldali kereszthajóban a Magyarok Nagyasszonya, a főhajóban Szent Imre herceg, Szent István király és Szent Gellért püspök, a baloldali kereszthajóban Kapisztrán Szent János, a főhajóban Árpádházi Szent Erzsébet, Szent László király és Árpádházi Szent Margit alakjai láthatók egy-egy üvegképen. A karzaton, az orgona sípszekrénye mellett egy-egy kisebb méretű üvegablak van, jobb oldalon (ha szemben állunk) Dávid királyt, bal oldalon Szent Cecíliát, az egyházi ének és zene égi pártfogóját ábrázolták a művészek.

Ha feltekintünk a templomhajó mennyezetére, 4 szekkót láthatunk. A szentélytől haladva a főbejárat felé: egy kör alakút (Jézus mennybemenetele), a mennyezet négy sarkában egy-egy kisméretű faliképet (a négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János szimbolikus alakjával), továbbhaladva három ovális faliképet (Pünkösd, Golgota és Betlehem). A mennyezet - szekkókat Molnár-C. Pál kartonjai és színvázlatai alapján Marosvári György festőművész készítette 1994-ben. (A tervezett freskókhoz Molnár-C. Pál által, 1945-ben készített eredeti kartonok egy része látható a Katolikus Közösségi Házban [Hősök tere 5.] kialakított egyházi helytörténeti gyűjtemény kiállításán.) A karzaton helyezték el a Trianon utáni Csanádi egyházmegye második legnagyobb orgonáját. 1951-ben készült el Gonda Nándor orgonaművész tervei alapján, a Rieger orgonaépítő cég munkájaként. Jelenleg 3 manuálos játszóasztala van, 32 beépített regiszterrel. Egy negyedik manuált 6 regiszterrel a kereszthajóban felállított játszóasztalon építettek be. Az orgona jelentősebb felújítása 2011-ben volt.

A baloldali toronyban jelenleg 3 harang van, mindkét toronyban működő órával, amelyek elektronizálva negyedóránkénti ütéssel jelzik az idő múlását. Az „E” hangú nagyharang 10 q 22 kg súlyú, 1933-ban öntötte Szlezák László harang és ércöntödéje a Szentháromság tiszteletére. Ugyancsak itt készült az „E” hangú kis harang is, amely 131,1 kg súlyú, s ugyancsak 1933-ban készült Jézus Szentséges Szíve tiszteletére. A középső harangot 1923-ban öntötték „Isten dicsőségére”, a súlya 350 kg. A 240 kg súlyú negyedik harangot, amelyet 1860-ban öntött Hőnig Frigyes aradi harangöntő, 1944. augusztus 31-én szerelték le a toronyból és hadi célokra lefoglalták. Pótlása azóta sem történt meg.

A plébániatemplom külső keleti oldalfalánál három emlékmű látható. Középen Nepomuki szent János szobra van, amely eredetileg az 1825-ben a Szárazér hídja mellett felállított szobor helyébe került 1903-ban. Onnan 1963-ban távolították el és került a templom eldugott, nyugati oldalfalához. Innen került át felújítva mostani helyére 2007-ben. Jobb oldalán egy fehér márvány kereszt áll, amely eredetileg a kovácsházi úton, a település határában volt. Innen került felújítva mostani helyére 2010-ben, az egyházközség alapításának 200. évfordulójára emlékeztetve. Baloldalon a templomépítő Klivényi Lajos prépost-plébános emlékműve látható, amely 2012-ben készült. A hófehér ruskicai márványhasábon Fekete Géza szobrászművésznek, a főpapot ábrázó bronz reliefje látható. 

A templom teljes belső festésére 1985-ben, teljes külső felújítására 2001/2002-ben került sor. A két toronysisak és a keresztek rekonstrukciója 2006-ban történt meg.

 

 (Bajnai Beke István)

 

 

Fel a lap tetejére