1935 vízkeresztjén megalakult az egyházközségben egy Templomépítési Egyesület, amelynek 40 alapító tag mellett fél év múlva már 500 rendes tagja volt. Szőts Imre budapesti műépítészt bízták meg a tervek elkészítésével. Eredetileg 25 m. hosszan és 15 m. szélességben egy kereszthajó hozzáépítésével kívánták megnövelni a befogadóképességet, mintegy 5000 főre. Versenytárgyalás során a szegedi „Kiss és Méder” építési vállalkozóval kötöttek szerződést. Azonban az építkezések közben jelentősen módosítottak a terveken, mert kiderült, hogy a főhajó mennyezete és boltívei repedezettek, ezért azt lebontották. Ezt követően Pozsonyi Zoltán szegedi műépítészt kérték fel a további tervek elkészítésével és kivitelezésével, amely végleges megvalósítást nyert, s amely mai építészeti és esztétikai megjelenésében látható, neobarokk stílusban, ugyancsak a Szentháromság tiszteletére. Még mielőtt a templom elkészült volna, 1935-ben a Battonya-Tompapusztán született Molnár-C. Pál festőművész megfestette a főoltár-képet, amely középső részében a Szentháromságot ábrázolja, szokásos képzőművészeti megjelenítésben. A szárnyasoltárokra emlékeztető két oldalsó képen az Angyali üdvözlet jelenete látható.

1936-ban bontották le a régi klasszicista templom tornyát és kezdték el építeni helyette a két tornyot 32 méter magasságig. (A anyagiak hiánya, majd a II. világháború kitörése miatt nem készült el azóta sem a két barokk toronysüveg.) A templom hossza így 50 méter lett.

1938-ban lett készen véglegesen a templom, de az ünnepélyes felszentelést (konszekrálást) csak 1939.június 4-én végezte el Dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök.

Séta a battonyai Szentháromság plébániatemplomban

Ha megállunk az impozáns megjelenésű plébániatemplom főbejárata előtt (1964-ben, a felszentelés 25 éves jubileumán Csanád Béla, az Új Ember katolikus hetilap szerkesztője „falusi katedrális”-nak nevezte találóan), balra egy mindennapi bejárati ajtón is betérhetünk a templomba, szimmetrikusan jobb oldalon pedig egy torony alatti kriptába vezet le az ajtó (itt nyugszik a templomépítő főpap, Klivényi Lajos c. prépost is). A két torony alatti homlokzati részen egy-egy szoborfülkében balról Szent Péter apostol, jobbról Szent Pál apostol nagyméretű kőszobra áll. A főbejárat fölött a „Tékozló fiú megtér atyjához” evangéliumi jelenet domborműve látható, fölötte Jézus Szíve reliefje.

Ha belépünk a templomba, először a napközben zárva tartó díszműráccsal lezárt előtérben állunk meg. A díszrácsot Barth Ferenc iparművész tervei alapján Tiszai László battonyai iparosmester készítette, ugyanígy a templomban látható összes kovácsoltvas díszeket is.

Jobb oldalon egy a régi templomból ide helyezett, a XIX. század második felében készült nagyméretű tiroli fafaragású Lourdes-i Szűz Mária szobrot látunk, a vele szembeni falon Assisi szent Ferenc majolika reliefje van elhelyezve. Készítője Dr. Nagy Zoltánné Kovács Mária szobrászművész. A főbejárat melletti falon Verba Imre szobrászművész emléktáblája látható, Klivényi Lajos prépost emlékére. Az emléktábla alatt helyezték el Prépost úr sokáig kallódó gipsz-mellszobrát halála 30. évfordulóján. Itt az előtérben áll 3 nagyméretű mészkő-bronz szenteltvíztartó. A bal oldali belső homlokzaton látható Vinczellér Imre festőművész Szent Júdás-Tádé apostolt ábrázoló olajképe, jobb oldalon pedig Angyal Júlia festőművész a Három Napkeleti bölcsnek utat mutató angyal képe. Ugyanitt, a kripta fölötti raktárba vezető ajtó fölött áll egy fehér carrarai márvány tábla, a battonyai illetőségű Horthy Miklósné Purgly Magdolna, Magyarország egykori kormányzónéja és családja emlékére.

A díszrács elhagyása után a mívesen elkészített 28 - 28 templomi ülőpad között menjünk egyenesen a szentélybe. Középen a fehér ruskicai márványból faragott és sárga-zöld spanyol márvánnyal díszített pompás főoltárt láthatjuk, amely Barth Ferenc iparművész tervei alapján készült. A szentségház (tabernákulum) ajtaja 4 kg ezüstből és 800 gramm aranyból készült, Krisztus Királyt ábrázolja főpapi inszigniákkal (jelvényekkel). Amikor Klivényi prépost úr meghirdette a templomépítést, a hívek 154 darab aranytárgyat és 660 darab ezüsttárgyat ajánlottak fel a szentségház és a főoltár díszítésére. Az aranytárgyak között volt sok első világháborús hadiözvegy jegygyűrűje is. A tabernákulum fölötti baldachin alatt míves feszület látható. A tabernákulum két oldalán Karl Ferenc József szobrászművész az Utolsó vacsora és a Golgota jelenetét ábrázoló bronz reliefje van elhelyezve. Előtte két oldalon 3-3 bronz gyertyatartó.

A főoltár mögött szárnyasoltár-szerűen elhelyezett három nagyméretű olajfestmény látható, Molnár-C.Pál festőművész a Szentháromságot és az Angyali üdvözlet jelenetét ábrázoló képei. A középső képen a Szentháromságot szokásos képzőművészeti szimbólumokkal ábrázolja a Művész, a földgömb felett idős úrként, kezében az uralkodói jogarral az Atyát, fiatalemberként, kezében a megváltó kereszttel a Fiút, s fölöttük galamb képében a Szentlelket. Áldóan tekintenek a földgömbbe nyúló battonyai templomtornyokra, amelyet a tervezett, de azóta is hiányos barokk toronysisakokkal ábrázol a Művész. (Molnár-C. Pál ezért Battonya díszpolgári címét és a pápától „Pro Ecclesia et Pontifice” kitűntetést kapott.) A főoltárképet Barth Ferenc iparművész vörös és szürke márványból készült pompás, klasszicista oltárépítménye keretezi.

Ha szemben állunk a főoltárral, majd elindulunk jobbra, a szentélyfal nyugati oldalán Szent Mihály főangyal mázas-majolika domborművét láthatjuk, a vele szembeni oldalon Alexandriai Szent Katalin reliefjét. Mindkettőt Nagy Kovács Mária szobrászművész készítette az 1950-es években, az egykori jótevők, leleszi Vincze Mihály és Virág Katalin földbirtokos házaspár emlékére.

A szentély piszkei vörös márványból készült padozatát és a carrarai fehér márvány szembemiséző oltárt, ambóval és húsvéti gyertyatartó állvánnyal 1977-ben készíttette Dusik Péter apát-plébános, Dominek György esztergomi egyházmegyés pap-művész tervei alapján.

A szentély-záró apszis nyugati íve alatt van elhelyezve a Barth Ferenc tervezte keresztelőkút, fehér carrarai márvány és cizellált kovácsoltvas kombinációjából, fölötte Keresztelő Szent János képével, amelyet Duschanek János festőművész készített.

A templomi padok jórészt 1938-ban készültek el, ugyancsak Barth Ferenc tervei alapján, Radics István hódmezővásárhelyi asztalosmester művészi munkájaként. Először 24, majd 32 pad készült el tölgyfából.

A jobb oldali kereszthajó déli oldalán Szűz Mária oltára áll. Az oltárt Barth Ferenc tervezte, a Mária-szobrot fehér carrarai márványból Nagy Kovács Mária alkotta 1944-ben. Ugyancsak a szobrászművésznő alkotásai a mázas majolika stáció-sorozat 14 reliefje, amelyeket 1946-ban készített és a hódmezővásárhelyi majolika-gyárban égettek ki. A Mária oltár fölötti falfelületen 2008-ban lett elhelyezve Duschanek János kortárs festőművész Szent Ráfael főangyalt és Tóbiást ábrázoló nagyméretű festménye.

A Mária-oltár jobboldali szegletében áll Assisi Szent Ferenc haraszti mészkő szobra, Vágó Gábor szobrász alkotása. E mellett nyílik a kereszthajó nyugati tájolású bejárati ajtaja.

A keleti kereszthajó déli oldalában áll Jézus Szíve mellékoltára. Terveit szintén Barth Ferenc készítette, Jézus Szíve szobrát piszkei vörös márványból Nagy Kovács Mária szobrászművész alkotta 1944-ben. Az oltár fölött 2007-ben helyezték el a temetői kápolna egykori oltárképét, amely Szent Mihály főangyalt ábrázolja. Az értékes késő-klasszicista képet (1850 körül festették) Gyarmati András festőrestaurátor mívesen restaurálta. A mellékoltár baloldali szegletében áll Xavéri szent Ferenc haraszti mészkő szobra, Vágó Gábor szobrásztól. E mellett nyílik a kereszthajó keleti tájolású bejárati ajtaja.

A templomhajó jobb és baloldalán van elhelyezve két-két mellékoltár, jobboldalon Szent József és Lisieux-i Szent Teréz, bal oldalon Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása és Páduai Szent Antal oltára, a fölöttük lévő szoborfülkékben a szentek haraszti mészkőből készült szobraival. Ezeket Bakonyi Viktor szobrászművész alkotta. A Szent József-oltáron áll Szent Pio atya nagyméretű, különleges fotó-technikával készült portréja, a Szent ruha-ereklyéjével ékesítve.

A főbejárat felé haladva jobb és baloldalon a falak mentén 2- 2 gyóntatószék van elhelyezve, szintén Barth Ferenc tervei alapján készítette Mák Mátyás battonyai asztalosmester.

A jobboldali gyóntatószékek fölötti falon Nepomuki Szent János mázas-majolika domborműve látható, Nagy Kovács Mária alkotása, mellette jobbról egy valószínűleg Itáliai mesternek, a XVII. században készült olajképe látható, Mária a kis Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal. A képet Dr. Elesánszky Kázmér egykori főszolgabíró ajándékozta a templomnak. Hasonló méretben készült el a baloldali olajkép 1950-ben, amely Szent Filoménát ábrázolja, Molnár-C. Pál alkotása. A bal oldali gyóntatószék fölött középen Szent Anna mázas majolika reliefje látható, Nagy Kovács Mária alkotása, mellette jobbról Molnár-C. Pál Szent Goretti Mária olajfestménye, balról Vinczellér Imre festőművész „Angyalok zenélnek az Úrnak” c. képe látható.

Ha visszatérünk a szentélyhez, a kereszthajók és a főhajó 4-4 nagyméretű színes üvegablakában gyönyörködhetünk. Mindegyiket Barth Ferenc tervei alapján a budapesti Palka cég készítette. A jobboldali kereszthajóban a Magyarok Nagyasszonya, a főhajóban Szent Imre herceg, Szent István király és Szent Gellért püspök, a baloldali kereszthajóban Kapisztrán Szent János, a főhajóban Árpádházi Szent Erzsébet, Szent László király és Árpádházi Szent Margit alakjai láthatók egy-egy üvegképen. A karzaton, az orgona sípszekrénye mellett egy-egy kisebb méretű üvegablak van, jobb oldalon (ha szemben állunk) Dávid királyt, bal oldalon Szent Cecíliát, az egyházi ének és zene égi pártfogóját ábrázolták a művészek.

Ha feltekintünk a templomhajó mennyezetére, 4 szekkót láthatunk. A szentélytől haladva a főbejárat felé: egy köralakút (Jézus mennybemenetele), a mennyezet négy sarkában egy-egy kisméretű faliképet (a négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János szimbolikus alakjával), továbbhaladva három ovális faliképet (Pünkösd, Golgota és Betlehem). A mennyezet - szekkókat Molnár-C.Pál kartonjai és színvázlatai alapján Marosvári György festőművész készítette 1994-ben.

A karzaton helyezték el a Trianon utáni Csanádi egyházmegye második legnagyobb orgonáját. 1951-ben készült el Gonda Nándor orgonaművész tervei alapján, a Rieger orgonaépítő cég munkájaként. Jelenleg 3 manuálos játszóasztala van, 38 beépített regiszterrel. A negyedik manuál 10 regiszterrel a templomhajóban áll.

A baloldali toronyban jelenleg 3 harang van, mindkét toronyban működő órával, amelyek elektronizálva negyedóránkénti ütéssel jelzik az idő múlását. Az „E” hangú nagyharang 1022 kg súlyú, 1933-ban öntötte Szlezák László harang és ércöntödéje a Szentháromság tiszteletére. Ugyancsak itt készült az „E” hangú kis harang is, amely 131,1 kg súlyú, s ugyancsak 1933-ban készült Jézus Szentséges Szíve tiszteletére.(A két harang akkor 5 320 pengőbe került.) A középső harangot 1923-ban öntötték „Isten dicsőségére”, a súlya 350 kg. A 240 kg súlyú negyedik harangot, amelyet 1860-ban öntött Hőnig Frigyes aradi harangöntő, 1944. augusztus 31-én szerelték le a toronyból és hadi célokra lefoglalták. A pótlása azóta sem történt meg.